Fülpösdaróc község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 336 fő
Terület: 4.25 km²
Népsűrűség: 79,06 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 16 km, Fehérgyarmat 8 km, Győrtelek 4 km távolságra található.

Nevének eredete

A község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. Jelentése a Szab.Szatm. szerint nincs megnyugtatóan tisztázva. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich úgy tartja, hogy a hagyományos "solymár" értelmezésnek semmi alapja nincs, csak az kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Győrffy királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat.Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult kia mai névforma. A névadás magyar, és a Daróc helynevek az ugyancsak foglalkozásnévből alakult Hodász, Halász, Szekeres, stb. helynevek csoportjába tartoznak (Szab.Szatm. 33) – A FNESz. is a daróc foglalkozásnévből magyarázza a falu nevét. A szláv eredetű szó jelentése nyúzó. Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek a vadbőrök lenyúzása, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk.

A Fülpös előtag a régi Fülpös személynévből való. Ez pedig a Fülöp-pel együtt a latinból, illetve a görögből származik. Jelentése: Lókedvelő (FNESz., Szab.Szatm.i.h.)

Története

A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.

A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.

1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet(Borovszky 73., Maksai 126-7).

1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.

Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa.

A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka.

A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. (Borovszky) Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.

A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést a szomszédos településekkel és Mátészalkával autóbuszjárat kapcsolja össze.

Nevezetességei

Református templom – 1752-ben épült, a régi árvíz által elpusztított templom helyébe.

Következő községek

További községek